Alantas - mondta az én drága barátom, amikor azt firtattam, hogy van az, hogy nekem mindig azt mondta, nem szereti, ha hozzáérnek, közben meg minde más barátját ölelgeti. Mert ők nem fontosak, az ilyesmi olyan alantas. WTF?!
Én télleg nem szeretem, ha csak úgy hozzámérnek. Én megtámadva érzem magam, nem tehetek róla, önkénytelen dolog. Nem is tudnám elképzelni, hogy egy haver (igaz nekem olyanom nem nagyon van, max virtuálisan, de ott meg pont a fizikai nem-létezés a lényeg!) csak úgy átkaroljon, mint a fotókon a barátomat. Szóval őt ez nem zavarja, akármit is mond.
Miért mondja tehát ezt? Mert nem akarja a szemembe mondani, hogy nincs hozzá gusztusa. Valljuk be, erről van szó. Értem én ezt a körülmények figyelembe vétele mellett, ha jófej lennék. Objektíven nézve persze vannak gusztusosabb emberek.
De ez a blog azért van, mert nem vagyok jófej, csak néha úgy teszek. Szóval egy barátomtól elvárnám, hogy ne forduljon ki a gyomra még a dolog gondolatától sem (hiszen én más okokból, de sosem fogok ilyet erőltetni, de ezt fönt leírtam), hogy elfogadjon olyannak, amilyen vagyok. De a valóság az már csak ilyen. Ő már csak ilyen. És én is már csak ilyen vagyok.
A külsővel kapcsolatos intolerancia a barátomnál egyébként is nagyon magas. Saját külsejét sem képes pozitívan látni, hát még másét. Pedig nem csúnya, vagy gusztustalan... Néha, mikor panaszkodik egy pattanás miatt, hogy milyen csúnya, szívesen a képébe vágnám, és akkor én mit szóljak, bazmeg?! De nem teszem, csak mosolygok. Mondtam, hogy mindent elfojtok.
Ahogy ő is udvarias. Inkább ledegradálja a testi érintkezést. (Ugye, nem valami túl bensőséges dologról van szó, csak egy baráti meglapogatásról.) Azt mondja, hogy túl jó barátok vagyunk ahhoz, hogy ilyen alantas dolgokat csináljunk... És ezzel a kegyes (kegyetlen) hazugsággal sért meg igazán. Ha már nincs benne annyi emberi erő, hogy elfogadjon, legalább ne találjon ki ilyen meséket, mikor "lebukik".
De ettől nem mérges vagyok, inkább csak lemondó. Ha ő, aki nekem állítólag a legjobb barátom sem képes rá, akkor a végtelenségig várhatok itt mindenfélére.
